Szerelem és mi-idő a koronavírus idején

A járvány-helyzet okozta bezártságban új kihívásokkal néznek szembe a párkapcsolatok, a házasságok. Hogyan állhatunk helyt, hogyan őrizhetjük meg a szerelmet?

Erről és a mi-időről ír a NOE Levelek magazinban Baráth Márta kommunikációs szakember, pár- és családterapeuta-jelölt.

A magazin megtekinthető PDF formátumban ITT

Egy szerelem története megfogalmazható úgy is, mint egy izgalmas, magával ragadó dialógus, amelynek köszönhetően nemcsak megismerjük, megszeretjük egymást, hanem barátok is maradunk. Olyan barátok, akik megőrzik érdeklődésüket a társuk iránt, és elég bátrak ahhoz is, hogy újra meg újra megnyíljanak egymás előtt békés és embert próbáló időszakokban egyaránt.

Ha erre a párbeszédre nem törekszünk tudatosan, a munka, a gyereknevelés, a családi élet számos feladata lassan, de biztosan erodálja a leglángolóbb szerelmet is. Ez történt Marcsival és Gáborral: szép szerelemként indult a kapcsolatuk, összeházasodtak, majd a szüleiknél kezdték meg közös életüket, később megszülettek fiaik, közben építkezni kezdtek. Múltak az évek, szép lassan a házuk is elkészült. A gyerekek ekkorra már középiskolások voltak. Nem sokkal később egyetemre jelentkeztek, elköltöztek otthonról, Marcsi és Gábor pedig az üres családi fészekben nem találta az egymáshoz vezető utat, pedig nem történt nagy árulás, megcsalás, alkoholizmus vagy más függőség sem árnyékolta be életüket, mégis szinte nullára csökkent köztük a kontaktus, amikor párterápiára jelentkeztek a dilemmájukkal: „Váljunk vagy ne váljunk?”

A szerelem védőpajzsa: a tudatosság

Fontos, hogy házasságunk megvédésében legyünk tudatosak, és időben építsük be életünkbe azokat a szokásokat, amelyek megakadályozzák, hogy eltávolodjunk egymástól. Ezek közül az egyik legfontosabb a mi-idő.

A mi-idő időtartamára vonatkozóan a szakemberek kiindulási pontként a napi fél órát, a heti egy estét, a havi egy napot és az évi egy hetet szokták javasolni. Mivel ebben a pillanapban az éves és akár még a jövő havi terveink is eléggé bizonytalanok, ezért beszéljünk most a napi és a heti mi-időről.

A mi-idő, amely a kettőnk közötti meg-megújuló párbeszéd kitüntetett ideje, legfeljebb vis major esetén maradjon el: például, ha kórházba kerülünk. Alapesetben egy pár életében ilyesmi csak ritkán adódik, most azonban egész országunk ismeretlen, sosem tapasztalt helyzetet él meg.

Nagycsaládos feleségektől tudom, hogy az otthonról végzett munka mellett a korlátozott kijárás, a digitális oktatás, a középiskolás és egyetemista gyerekek hazaköltözése jócskán megnöveli a szülők leterheltségét. Egy apuka a következőképpen foglalta össze tapasztalatát egy nagycsaládos közösségben: „Gyakran az otthon végzett munka, az együttlét öröme és a dühkitöréseim között hánykolódom, pedig »csak« három gyermekem van…”

Ilyen körülmények között különösen fontos a mi-idő, hogy ne épüljön le a kapcsolatunk, amelyre szülői szerepünk is épül.

Tipp a párkapcsolat pénzügyminiszterének: Kutatások szerint, azok, akik többet fektetnek kapcsolatukba, kevésbé látják vonzónak a kapcsolaton kívül megjelenő lehetőségeket, ezért aki szeretné megőrizni szerelmét, a családi kiadások tételeit bővítse egy új oszloppal, amelybe a kapcsolat ápolására fordított kiadások kerülnek: belépőjegy, étterem, virágcsokor, könyv vagy utazás – minden, ami kettejük kapcsolatát hivatott szebbé tenni. Így pontosan nyomon követhető, mennyit áldozunk időben, pénzben és odaszánásban a kapcsolatra.

Így növeljük szerelmünk ellenálló képességét

  1. Csökkentsük okosan a mi-időt! A nyári közös hétvégénket/hetünket egyelőre engedjük el, de a napi beszélgetésünk 20-30 percét vagy a heti randevús esténket mindenképpen tartsuk meg. Akár kimozdulás és pénzköltés nélkül is megoldhatjuk ezt: főzzük meg kedvenc gyömbéres mentateánkat, s miközben kortyolgatjuk, beszélgessünk a kertünkben, vagy ha az nincs, akkor lakásunk teraszán. Nemcsak a testünk, a lelkünk is felüdül egymás társaságában.
  2. Alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez! Anna és János korábban hetente egy délutánt kettesben töltött. Addig bébiszitter vigyázott a gyermekeikre. Most azonban se ovi, se bébiszitter, ezért azt találták ki, hogy amíg a korlátozások engedik, szerda reggelente egy órát sétálnak, amíg a kicsik alszanak.
  3. Adjunk időt magunknak! Ha eddig nem volt mi-időnk, jelen körülmények között viszont nem érzünk magunkban elég energiát ahhoz, hogy nekiveselkedjünk, adjunk haladékot magunknak, de határozzuk meg együtt, mikor kezdünk bele – ha feloldják a kijárási korlátozásokat, ha újraindulnak az óvodák és az iskolák, ha újra lesz mindkettőnknek munkája… –, és a közös elhatározáshoz következetesen ragaszkodjunk.

 Tipp kezdőknek és újrakezdőknek: Legyünk tudatában, hogy a szokások kialakulására vonatkozó kutatások szerint legalább 60–90 nap, míg rögzül egy szokás, akár nyelvtanulásról, akár kocogásról van szó. Ugyanez vonatkozik a mi-időre is; hetekbe, hónapokba fog telni, amíg megszokjuk, kialakítjuk, de akkor már szinte fájni fog mindkettőnknek, ha mégis elmarad.

Szerelemtérképünk frissítése járvány idején

Nemrégiben olvashattuk a hírt, hogy Kínában – ahol néhány hónappal korábban kezdődött a járvány – a járványhelyzet kritikus időszakának lecsengése után megnövekedett a válókeresetet benyújtók száma.

Az összezártság, a konfliktuskezelési módok elégtelensége, a bizonytalanság, amellyel most küzdünk, komolyan veszélyeztetheti a kapcsolatunkat, ezért most különösen fontos, hogy ne Kolumbusz-korabeli szerelemtérképünk legyen arról, hogy ki is valójában a társunk, és hogyan reagál például vészhelyzet esetén. Mi most a legnehezebb neki, mitől tart? Mire van szüksége, hogyan tudom őt támogatni, megnevettetni? Talán én-időre van szüksége? Talán egyszerűen arra, hogy végre eleget aludjon? Vagy arra, hogy utolérje magát a munkájában? És mi az erőssége, miért tud most hálás lenni? Maradt-e benne öröm és játékosság, erő az újratervezéshez, a mindennapok átszervezéséhez, a célok újrafogalmazásához?

Igen, ezért kell a mi-idő, hogy újra és újra megismerjük, és mind jobban megszeressük egymást. Ebben a helyzetben, amelyben most vagyunk, a nyílt kommunikáció, a gyöngédség, a mi-tudat az, amely képes lesz párként átsegíteni bennünket a túlsó partra, ahonnan ez a küzdelmes időszak is annak bizonysága lesz, hogy a szerelemben nemcsak a kolera idején, mint Gabriel Garcia Márquez híres regényében, hanem 2020-ban, a koronavírus-járvány idején is megőrizhető vagy akár évtizednyi kihagyás után is újrakezdhető a párbeszéd.

Baráth Márta

kommunikációs szakember, pár- és családterapeuta-jelölt

Támogatók