Az elnökünk felhívott délután, hogy már ma is leadhatnánk a „miért jó nagycsaládosnak lenni” doksit.
Így vacsora után megint bedobtam a srácoknak a kérdést, bár már korábban is hangolódtunk a témára.
Péter, a legnagyobb: -Már az én részem pipa, megmondtam: soha nem tudsz unatkozni. Ha direkt unatkozni akarsz, akkor sem tudsz. S annak is örülni tudsz, ha jut hely a kanapén.
Anna: -Mert sosincs csönd, esetleg este.
Edit anya: -Mindig nagycsaládot szerettem volna, pörgős életre vágytam.
Gergely apánk: -Nagycsaládot szerettem volna?
Ha könyvcímet akarnék adni magunknak, Bear Grylls: Életben maradniját hozom a kérdésre.
Ha egy barátunkat idézem: „Végülis, mindenki számára más jelent kihívást. Van, aki a Mount Everestet mássza meg, s van, aki n+1 gyereket nevel.”
Nálunk ez 3+1 vagy szakértői véleményt figyelembe véve 3+3 vagy… szóval 3 kamasz és 1 „nagy” óvodás vagy 3 tipikus és 1 atipikus fejlődésű aliglátó, aki az oktatási rendszerben 3 főnek felel meg. Lehet, hogy itthon is?
A humor az életünk alapizéje, s igyekszünk tartani a „mindenkor örüljetek”-et, főleg vacsi után, hiszen a pandémia miatt most együtt lehet az egész család.
Apa: -Mert jobban át kell gondolni, mit viszel magaddal nyaralni, megtanulsz kisebb bőröndbe pakolni.
Anna: -Mit bőrönd, csak táska! Mondjuk, ha a tesód csak egy gatyát hozna, elférne a bőröndöd. Ha vágysz valamire, nagy szükséged van a meggyőző képességedre vagy évi 5 szülinapra.
Peti: -Megtanulsz csapatjátékos lenni, figyelni a másikra.
Anna: -Megtanulsz igent mondani és megtanulsz nemet mondani, amit régebben egyáltalán nem tudtam.
Gergő: -Megtanulod, hogy hallgass az összes tesód nevére is.
Anya: -Mindig kapsz visszajelzést, akkor is, ha nem akarod.
Anna: -A gyorsaság fontos tényező, ha ott akarsz ülni, vagy ha te is abból akarsz enni.
Peti: -Ha nem találod, Apa ette meg.
Gergő: – Mindig lehet nevetni valamin.
Anna: – Mindig van, aki meg tudja oldani vagy el tudja magyarázni a kémiát.
Anya: -Mindig akad, aki főz vagy süt egy sütit.
Apa: -Mert napi többször is elindíthatod a mosogatógépet.
Dávid megjelenik, s kérleli a családot: -„Gyere szobába bele, játsz autó vele.”
Ennyit most az esti szösszenetből. Tudjuk, hogy számíthatunk egymásra, hogy együtt meg tudjuk oldani és csak az igazán fontos dolgok maradnak fent a rostán.
Szeretettel: Soltész család
Fészekrakó Halas Kistérségi Nagycsaládosok Egyesülete, Kiskunhalas
(A beszélgetésben közreműködtek: apa-körzetvezető falugazdász, anya-mentálhigiénikus szakember, megbízott tanár és rehabilitációs informatikus, Péter-az elsőszülött, egyetemi felvételiző, Anna-a zongorával konziba készülő, Gergő-a Braille mester, vakinfós és Dávid-a nagy óvodás.)
