Nem kis családból származom, hiszen négyen vagyunk testvérek, ahol én vagyok a legfiatalabb. Sok munka, idő, pénz, mire kialakult a nem egyszerű kis életem, életünk. Kétkezi munkával keressük a mindennapit Párommal.

Közel 10 éve, hogy megismerkedtünk. Több évet éltünk Budapesten, Németországban, ám pár éve hazaköltöztünk szülőfalumba. 2020. augusztus 07-én összekötöttük életünket hivatalosan is, és már akkor nagyon szerettük volna, ha családdá érünk. Sajnos ez az út nem volt egyszerű, de szerencsére egy kis segítséggel sikerült. Eljött a boldog babavárós időszakunk, vizsgálatok sorai követték egymást, ahogy az ilyenkor szokás. Az első vizsgálatokon tudtuk meg, hogy két egészséges babánk van, akik szépen fejlődnek. Nagyon boldogok lettünk a hírtől, hogy végre eljött ez a pillanat is, a tervezgetés, álmodozás a mindennapjaink részévé lett. Majd jött a nagy nagy hír. A 12.héten kiderült, hogy hármasikreink vannak. Alig akartunk elhinni, így aztán háromszor mondta el az orvosunk egymás után, mert nem tudtam felfogni azonnal, amit mondott. Innentől kezdve az életünk hatalmasat fordult. Az öröm mellett egyszerre az aggodalom is belépett az életünkbe, hiszen tudtuk, hogy hirtelen leszünk majd nagycsaládosok. Ahogy nőtt a pocak, egyre inkább éreztük, hogy még sok tennivalónk van. Én leendő apukaként időközben egyedül maradtam mindenre. Feleségemet a várandósság 22. hététől már befektették a debreceni szülészeti klinikára megfigyelésre. Bíztunk benne, hogy menet közben szépen kialakul minden. Sokszor azt sem tudtam, hogy mitévő legyek, hiszen pici az autónk, a házunk, és kell egy másik babakocsi is, és sorolhatnám. Menet közben szépen rendeződött minden, beszereztük az alapvető dolgokat, triker babakocsi, gyerekágyak, a szokásos babadolgokból három egyszerre, kisebb alakítgatások az otthonunkban. Még a járdát és a kiskaput is kiszélesítettem, mert kiderült, hogy a babakocsi nem fér el rajta, és persze mindeközben jártam Debrecent heti 3-4 alkalommal.

Aztán eljött a várva várt nap, a legcsodálatosabb nap az életünkben. Ugyanis 2023. július 14-én 10 óra 19 perckor meglátta a napvilágot Nagy Rita 1340 grammal, Nagy Lara 1 perc múlva 1640 grammal, Nagy Luca követve nővérkéit 21 perckor 1480 grammal. Így lett teljes a mi kis családunk. Igaz, a hazatérés még odébb volt, mert meg kellett erősödnie a kicsiknek. Ám eljött az a nap is, hogy mehetek a kis családomért. A mai napig a fülembe cseng, amikor hívott a kedvesem, aki több mint 3 hónapot töltött a kórházban, hogy mehetünk haza, minden rendben van a picikkel. A legnagyobb, legcsodálatosabb dolog az életünkben. Szerencsére a családtagjaink sokat segítenek, főznek, besegítenek a gyermekekkel kapcsolatos teendőkbe. Bár legtöbbször csak ketten vagyunk a három picire, ami nem egyszerű. Jelenleg nem dolgozom én sem, hogy besegítsek itthon a gyereknevelésben. Anyuka nagyon szépen megtanított mindenre. Nem sok férfi cserélt már le több pelenkát, mint én. Jelenleg átlagosan 23-26 pelenka jelenleg a napi szükséges mennyiség. Szerintem sok anyuka tudja, hogy egy gyerekkel is elkél a segítség sokszor, akár fürdetésről, etetésről vagy csak az otthoni házimunkáról is beszélünk. Három picinél ez háromszoros. De azért boldogulunk, és bár vannak nehéz pillanatok, mint a nem alvás. Felváltva alszunk, mikor mennyit, előfordul, hogy csak másfél  órá val kell beérnünk, de ez ezzel jár. A boldog pillanatok kárpótolnak minket mindenért. Nagyon örülök, hogy ilyen nagyszerű feleségem van és három gyönyörű szép lányom. Nem egyszerű, de annál boldogabb a „Nagy” családos életünk.

Nagy János

NOE Tiszaroff Csoport

Támogatók

Széchenyi 2020

A projekt azonosító száma: EFOP-1.2.1-15-2016-00573