A természethez való kapcsolódásnak és az ezzel töltött időnek nagy jelentősége van kiegyensúlyozottságunk megteremtésében és megőrzésében. Sokunkat érintő probléma, hogy a mindennapjaink döntő részét épített környezetben, azon belül is zárt térben töltjük. Mindez azért nagyon megterhelő számunkra, mert ezáltal túl keveset vagyunk a természetben, miközben a szabad levegőn töltött idő, különösen akkor, amikor az kerti tevékenységekkel társul, pozitívan befolyásolja a hangulatunkat. Cikkünkben körüljárjuk a növénytermesztés kedvező pszichológiai hatásait, érintve a kerti növények nevelésével és a lakásban, esetleg erkélyen vagy gangon tartott növényekkel való foglalkozás előnyeit is. A növényekhez fűződő kapcsolatunk pozitívumai ugyanis abban az esetben is jelentkeznek, amikor zárt térben van lehetőségünk őket gondozni.
A növényeknek és ápolásuknak a lelki és a testi egészségünkre gyakorolt pozitív hatását az évek során több tudományos vizsgálat is alátámasztotta.
Vannak olyan kutatások, amelyek a lakásban való növénytartást összefüggésbe hozták az általunk megélt kellemes érzések intenzitásával és hatékonyságérzésünk fokozódásával. Amellett, hogy a levegő minőségét – a széndioxid- és az ózonszint csökkentésével – javítják, kutatások szerint a beltéri növények és az ápolásukra szánt percek segíthetnek a stresszkezelésben és hozzájárulhatnak a vérnyomásunk csökkentéséhez. Úgy tűnik tehát, hogy a kimerültség megelőzése és keringési rendszerünk karbantartása érdekében érdemes minél több időt növények nevelésével tölteni.
A kertművelésnek is számos egészségmegőrző hatása van, amit a szabad levegőn való tartózkodás még tovább fokoz. A kutatások arra is rámutattak, hogy akiknek az életében rendszeresen jelen vannak növényekkel kapcsolatos tevékenységek, azok könnyebben küzdenek meg a mentális fáradtsággal és kevésbé kitettek a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Mindezek mellett pedig feltételezhető, hogy a kertészkedés fokozza a mentális jóllétünket azáltal is, hogy többször és intenzívebben tudjuk megélni a természethez való kapcsolódásból eredő nyugalom- és örömérzetet.
Úgy tűnik, hogy a kedvező hatások különböző korosztályok esetében kifejezetten erősek. Egy közelmúltbeli tanulmány rámutatott arra, hogy a gyerekek számára is nagyon előnyös, ha bekapcsolódnak a kerti munkálatokba, ugyanis ezek csökkentik a digitális eszközök (elsősorban az okostelefonok) okozta mentális túlterheltséget, javítják a relaxációra való képességet és fokozzák a kellemes érzések megélésének intenzitását. Az idősebbeknél pedig megfigyelték, hogy még a súlyosabb betegségekkel együttélők esetében is testi és lelki szinten egyaránt kedvezően hatnak a növények gondozásával töltött percek.
A növények ápolása során – különösen akkor, ha ez a szabadban történik – megélhetjük a természethez való közelséget, aminek a testi és a lelki egészségünk szempontjából számos előnye van.
Amikor növények gondozásával töltjük az időnket, lehetőségünk van arra, hogy belemerülve a tevékenységbe, jelen tudjunk lenni az adott pillanatban. Amikor benne tudunk lenni az “itt-és-most”-ban és át tudjuk magunkat adni annak, ami a jelenben történik, könnyebben ki tudunk lépni a bennünket terhelő aggódási körökből. A mindnyájunkra valamennyire jellemző automatikus negatív gondolatok gyakran korlátoznak bennünket a kellemes élmények megélésében, a természet közelsége azonban segít bennünket abban, hogy átmenetileg eltávolodjunk a gondjainktól és energiával feltöltődve térjünk vissza a mindennapi rutinunkba. Rendkívül felszabadító hatású lehet, amikor a visszatérő negatív gondolatainkat, a bennünket terhelő aggodalmainkat átmenetileg félretéve meg tudjuk magunknak engedni, hogy belemerüljünk a természet adta élményekbe és átadjuk magunkat az ezekből fakadó kellemes érzéseknek és a harmóniának. Ezeket a feltöltő érzéseket önmagukban már azáltal is átélhetjük, hogy egyszerűen csak a természetben vagy egy növény közelében vagyunk. Ha pedig még teszünk is valamit az utóbbiért (például meglocsoljuk, vagy egyszerűen csak áttesszük a lakás egy olyan pontjára, ahol több napfény éri), akkor a pozitív érzések intezitása tovább fokozódik.
A növényeink gondozása, a rendszeres szükségleteik figyelembevétele (ilyenek például a víz-és a fényigényük) segíthet bennünket annak felismerésében és megélésében, hogy nekünk ugyanúgy vannak szükségleteink, mint a növényeknek. Amikor odafigyelek arra, hogy mi jó egy növénynek, az tudatosabbá tehet engem abban is, hogy nekem ugyanúgy vannak igényeim, amelyekről való gondoskodás nagyban hozzájárul a pszichológiai jóllétemhez. Az öngondoskodás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, és ehhez hozzájárulhatnak a növényeink is azáltal, hogy a saját magunkkal való törődésre is emlékeztethetnek.
A növények és a közöttünk levő kapcsolódás azért is lehet ránk jelentős hatással, mert sok hasonlóság fedezhető fel a növények és az ember életciklusaiban, a fejlődésükben, valamint az időjárásnak és a természeti körülményeknek való kitettségükben. A természet ritmusait és ciklikusságát a legkönnyebben egy növény “életútjában” követhetjük nyomon. A földbe elvetett mag a víz és a talajban található tápanyagok segítségével fejlődni kezd. A csírázást a növekedés és a palánta kifejlődése követi, majd pedig később a virágzás és a termés megjelenése és érése következik. Legvégül pedig elszárad a növény, de a termésének a magja egy újabb növény életének a kezdetét jelenti. Az élet körforgása, az abból következő örökös újrakezdés pedig nehéz élethelyzeteinkben reményt adhat, hiszen ennek lehet olyan üzenete, hogy mindig van új kezdet, új lehetőség az életre és a fejlődésre. És ez a mi életünkre ugyanúgy igaz, mint a növényekére. A nehézségeink és az elakadásaink meghaladásához erőt adhat az abban való hit, hogy még a legrosszabb történések esetén is mindig ott áll előttünk egy új út, amire érdemes rálépni és a megfelelő bátorságot összegyűjtve elindulni. A legsötétebb éjszaka után is mindig feljön a nap, ezért is érdemes hinni abban, hogy mindig van lehetőség a fejlődésre.
Egy növényről való gondoskodás ugyanakkor sikerélményünk forrása is lehet. Kellemes érzést kelthet a látvány, ha szépen kivirágzik, ha termést hoz, vagy egész egyszerűen csak szépen fejlődik. Átélhetjük azt, hogy van eredménye, pozitív hatása annak, amit teszünk. Legtöbbször feltöltő hatással van ránk, amikor megéljük, hogy jó célt szolgált az energia, amit egy növény nevelésére szántunk. A legtöbb ember számára jó érzést okoz másoknak adni, értük valamit tenni, és ezt nemcsak az emberi kapcsolatainkban élhetjük meg, hanem állatok, sőt, növények vonatkozásában is. Az általunk másnak nyújtott gondoskodás és kedvesség ránk is visszahat.
A növényeinkre szánt idő előnye abban is megmutatkozik, hogy egyfajta keretet adhat a napjainknak. Különösen egy veteményes- vagy egy konyhakert, de egy balkonládában vagy az ablakpárkányon nevelt növény gondozása is rendszeres odafigyelést igényel. Ez pedig azzal jár, hogy a mindennapjaink részévé válik egy visszatérő tevékenység. Az emberi agynak pedig a keretek és a rutinok nagyon fontosak, hiszen támaszt adnak a stresszel és a szorongással való megküzdéshez.
A fentieket figyelembe véve, ha tehetjük, töltsünk minél több időt növények közelében, mert a testi és a lelki egészségünk egészen biztosan meghálálja ezt!
KOVÁCS PETRA
PSZICHOLÓGUS, JOGÁSZ
Felhasznált irodalom
Elings, M. (2006). People-plant interaction: the physiological, psychological and sociological effects of plants on people. Farming for health, 43-55.
Lin, Y., Lin, R., Liu, W., & Wu, W. (2022). Effectiveness of horticultural therapy on physical functioning and psychological health outcomes for older adults: A systematic review and meta‐analysis. Journal of clinical nursing, 31(15-16), 2087-2099.
Shao, Y., Elsadek, M., & Liu, B. (2020). Horticultural activity: Its contribution to stress recovery and wellbeing for children. International journal of environmental research and public health, 17(4), 1229.
Yeo, L. B. (2021). Psychological and physiological benefits of plants in the indoor environment: A mini and in-depth review. International Journal of Built Environment and Sustainability, 8(1), 57-67.
