Tizennégy civil szervezet, köztük a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) javaslatcsomagot állított össze, amelynek célja a gyermekek érdekeinek és a szülői jogoknak az érzékenyítés területén történő normatív szintű szabályozása.
JAVASLAT
A gyermekek egészséges lelki fejlődésének védelmét szolgáló jelrendszer továbbfejlesztésének szükségességéről
Az elmúlt időszakban átfogó társadalmi vita indult a gyermekeket megcélzó szexuális érzékenyítéssel kapcsolatban. Mivel a téma gyermekeinket érinti, ezért indokolt a vita, ugyanakkor annak egyre erősebb indulati töltöttségét és a szülők jogos aggódását látva az aláíró szervezetek a döntéshozó állami szerveket kizárólag a gyermekek érdekét, és ezzel szoros összefüggésben a szülők jogait szem előtt tartó higgadt és megkerülhetetlenül szabályozó döntésre kéri.
A civil társadalom már sokszorosan bebizonyította, hogy képes hozzájárulni egy-egy probléma megoldásához, a különféle érdekek és igények között megtalálni a gyermekek, családok, családalapításra készülők számára legmegfelelőbb utat, utakat.
Álláspontunk senki ellen nem irányul, senkit nem minősít, és ezt előre bocsátva kijelentjük, hogy feltétel nélkül elismerjük minden társadalmi, etnikai, szociális vagy bármely más alapon összetartozó vagy szerveződő kisebbség azon elidegeníthetetlen jogát, hogy az általa megélt sajátos helyzetét alkotmányos keretek között a társadalom többségi tagjaival megismertesse /érzékenyítés/.
Ezúttal az alábbi közös javaslattal fordulunk a döntéselőkészítőkhöz és a döntéshozókhoz, annak érdekében, hogy hosszútávon működő, konszenzusos, normatív értékkel bíró olyan megoldás szülessen, amely megnyugtatóan és biztonságosan rendezi a helyzetet mind az aggódó szülők, mind pedig az érintett társadalmi csoportok szempontjából, így biztosítva, hogy sem a témához nem illő durva hangnemnek, sem pedig az azt méltatlanul kezelő magatartásnak ne legyen táptalaja.
Alulírott szervezetek az 1991. évi LXVI. törvénnyel a magyar jogrend részévé tett, A gyermekek jogairól szóló New Yorki Egyezménynek, valamint az Alaptörvénynek az alábbiakban felsorolt pontjaira tekintettel a gyermekek nevelésével kapcsolatos jelzőrendszer továbbfejlesztésére teszünk javaslatot. Különösen fontosnak tartjuk hivatkozni a Gyermekjogi Egyezményt kihirdető 1991. évi LXIV. törvény 1. §-ában a Bevezetés 4., 5. és 9. fordulata, 3. cikkének 1., 2. és 3. pontja, 14. cikkének 1. és 2. pontja, 17. cikkének felvezető része és a) pontja, 18. cikkének 1. és 2. pontja, 41. cikke, továbbá az Alaptörvény L) cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint XVI cikkének (1) és (2) bekezdése rendelkezéseire.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy testi, szellemi és lelki fejlődéséhez a korának megfelelő nevelést kapjon, biztonságban élhessen. Álláspontunk szerint gyermekeink érdekeiről és védelméről kizárólag a gyermekek érdekét és ezzel szoros összefüggésben a gyermekük érdekeit a legelkötelezettebben képviselni képes szülők jogait is szem előtt tartva kell dönteni. A szülő pedig csak úgy élhet a gyermeke testi, lelki és szellemi jóllétéért elsődlegesen őt terhelő felelősségével, ha ő dönthet arról, hogy gyermeke milyen nevelésben milyen módon és milyen életkorban részesül. Javaslatunk ebben kívánja a szülőket segíteni.
Politikai hovatartozás nélkül hitet teszünk amellett, hogy minden gyermeknek joga van olyan nevelésben részesülni, amelynek segítségével, és amelynek keretében a biológiailag meghatározott férfi vagy női identitása kialakulhat és kiteljesedhet.
Álláspontunk szerint a tanítás folyamatában kizárólag a gyermek életkorának és az abból következő lelki, fizikai és szellemi szintnek megfelelő nevelésnek-oktatásnak van helye.
A JAVASOLT JELRENDSZER
A szexuális nevelésre alkalmas – különösen is a szexuális kisebbségekkel is foglalkozó – kiadványok, rádióműsorok, filmek, valamint az ilyen célú egyéb online tartalmak tekintetében javasoljuk, hogy azokat – mint a televízióban már régóta megszokott – kötelezően lássák el az alábbi tájékoztató szöveggel:
„szexuális érzékenyítést és nevelést célzó kiadvány/műsor/film/tartalom”
Papír alapú könyvek, kiadványok esetében javasoljuk, hogy készüljön egy ezt jelző embléma is, amely a fedőlapon jelenne meg, továbbá a címnegyedben tüntessék fel a javasolt fenti szöveget.
Emellett javasoljuk, hogy gyermekeknek szánt, minden papír alapú könyvön, kiadványon, egyéb információhordozón legyen feltüntetve, hogy a művet mely korosztálynak ajánlják.
Indokolt, hogy papír alapú könyvek, kiadványok esetében a kiadó, filmek, műsorok, online tartalmak tekintetében e tájékoztató jelzések megjelenítéséről a kiadó, ill. a tartalomszolgáltató legyen köteles gondoskodni.
Gyermekek bármiféle oktatásában, nevelésében olyan tartalmak alkalmazására, amelyeknek céljuk, hogy alkalmasak legyenek bármiféle érzékenyítésre, minden fenntartó esetében csak jogszabályban megjelölt, erre hivatott szervezetnek az adott korosztályra érvényes jóváhagyásával nyíljon lehetőség.
Hisszük, hogy e javaslatunk nem sérti egyetlen társadalmi csoportnak sem azon jogát, hogy nevelést, érzékenyítést megcélzó tartalmakat hozzon létre, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy mindenki, aki megvásárolja, megnézi, fogyasztja, gyermekei nevelésében alkalmazza ezeket a tartalmakat, tudatosan dönthessen. Így érvényesülhetnek a gyermeki és szülői jogok, de mindenekelőtt a gyermekek érdekei.
Javasoljuk, hogy fenntartótól függetlenül a bölcsődék, alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények tegyék nyilvánossá a természetesen a szülői szervezet egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával kialakított nevelési-oktatási programjuk eltéréseinek részleteit a Nemzeti Alaptantervben, illetve az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakhoz képest, ezen belül azt is, hogy például folytatni kívánnak-e szexuális kisebbségek iránti érzékenyítést.
Javasoljuk, hogy a gyermek részvételéhez a szexuális tárgyú érzékenyítés során legyen szükség a szülők előzetes pontos tájékoztatása utáni írásbeli engedélyére, így biztosítható, hogy ilyen foglalkozáson csak azon gyermek vehessen részt, akinek a szülei ezt előzetesen írásban kifejezetten megengedték. Emellett kérjük, hogy vizsgálják meg a szexuális érzékenyítés alsó korhatára meghatározásának lehetőségét.
Javasoljuk, hogy az alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények esetében szülessen szabályozás arról, hogy – bármilyen témájú – érzékenyítő programok az intézményeken belül milyen feltételek szerint valósulhatnak meg. Szükséges rögzíteni, hogy előfeltétel legyen a szülő/gondviselő megelőző komplex tájékoztatása és előzetes írásbeli hozzájárulása. A program során semmilyen szenzitív adat gyűjtése ne legyen engedélyezhető. Fogyatékosságügyi témában érzékenyítő foglalkozások kizárólag a “Semmit rólunk, nélkülünk!” elv alkalmazása alapján csak az érintett érdekvédelmi szervezetek bevonásával legyenek ezentúl megvalósíthatók.
Javasoljuk továbbá, hogy induljon a legkisebb településeken is elérhető képzés, tanácsadó szolgáltatás a gyermeki fejlődés részleteiről, bővüljön a szülők konzultációs lehetősége a gyermekeiket érintő kérdésekről.
Összefoglalva: a fenti érveinkre és az idézett törvényhelyekre hivatkozással kérjük az illetékes állami szerveket, hogy a civil társadalom bevonásával elkészítendő szabályozással tegyék kötelezővé a gyermekek egészséges lelki fejlődésének védelmét szolgáló jelrendszer javasolt bővülését.
Budapest, 2020. október 15.
Alulírottak:
2=1 Családsegítő és Házasmisszió Magyarország Alapítvány
Családképző Fórum Egyesület
Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány
Férfiak Klubja
Fiatal Családosok Klubja
IKON – Ifjú Konzervatívok a Nemzetért
Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete
Magyar Műhely Alapítvány
Magyar Női Unió Egyesület
Mindennapok Női Szemmel Egyesület
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Ringató Magyar Zenei Nevelési Alapítvány
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
Szívvel és lélekkel Óvodapedagógusok Egyesülete
A közös nyilatkozathoz csatlakozott még:
Média a Családért Alapítvány
