Milyen körülmények között élnek a nagycsaládosok? Hogyan alakult a gyermekvállalási kedv az elmúlt években? Konopás Noémi Interjúja Kardosné Gyurkó Katalin elnökasszonnyal a Mandiner hetilap 2023. február 9-én megjelent számában.
Kezdhetjük egy személyes kérdéssel? Hogyan lesz egy elvált szülők egyke gyermekéből ötgyermekes édesanya, és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke?
Volt előttem egy pozitív példa: egy gyönyörű nagycsalád Vecsésen, akik egészséges, teljes életet éltek. Őket látva már gyerekként megfogalmazódott bennem: én is ezt szeretném, nagyon. Nem volt kérdés, hogy sok gyermeket szeretnék, s erre a férjem is igent mondott.
Milyen volt ez a nagycsalád?
Református lelkészcsalád, tíz gyermekkel. A férj idős korában is akkora szeretettel nézett feleségére, és olyan szépen beszélt vele-róla, hogy az nagyon megragadó volt. Klári néni pedig gondoskodóan segítette párját, úgy, mint a bibliai asszonyok. A nagyobb gyerekek vigyáztak a kisebbekre, akik sok mindent tanultak az idősebbektől, például hangszereken játszani. Nagyon jó lelkület járta át az egész családot, nem volt köztük senki magányos. Míg én – bár nagyon jó volt együtt lenni édesanyámmal, nagyon szerettem – gyakran éreztem egyedül magam, üresek voltak a vasárnapi ebédek és délutánok kettesben. Ezért igyekeztem olvasással kitölteni az időt.
Volt olyan pillanata, amikor azt érezte, megugorhatatlan az öt gyermek felnevelése? Miből lehet ilyenkor erőt meríteni?
Rengeteg ilyen pillanatom volt. Nagycsaládos anyaként minden reggelem a dinamikus újratervezésről szól. Az ember aztán valahogy mindig megtalálja a kapaszkodót. Soha nem felejtem el, amikor egyszer egy ételt nagyon odaégettem, a nagyobb fiam pedig azt mondta: „nézd, anya, akkora a konyhánk, hogy nem látunk az egyik végéből a másikba!” Annyi erőt, vidámságot és derűt adnak! Vannak testvérek közötti erőfitogtatások is, persze, de megható gondoskodás is bőven. A nagyobbak és a két kisebb között tíz-tizenkét év a korkülönbség. Nagyon megható volt, hogy az ikrek sírását a fiam hamarabb meg tudta különböztetni, mint én.
Korábbi felmérések szerint a házaspárok eggyel több gyermeket szerettek volna, mint amennyit végül vállaltak. Változott ez az elmúlt időszakban?
Úgy tudom, hogy nem. Viszont nagyon érdekes, hogy amikor arról kérdezem a fiatalokat, mennyi gyermeket szeretnének, azt mondják, hármat-négyet. Persze, hiszen tudják, hogy a NOE elnöke ül velük szemben, nem mernek kevesebbet mondani. (Nevet.) Viszont, ha azt kérdezem, a barátnőjük mennyit szeretne, akkor jóval kevesebbet mondanak: működik a másikra vetítés. Nem biztos tehát, hogy a vágyott gyermekszámot illetően a valós adatokat ismerjük, de tény, hogy Magyarország még mindig jobban áll, mint a környező országok: a fiatalok igenis vágynak a gyermekre.
2010 után jelentősen átalakult a családtámogatások rendszere: vannak-e arra vonatkozó adatok, hogy mely juttatások lendíthettek – ha lendítettek – a demográfián, és ha igen, mennyivel született több gyermek, mint korábban?
2008-2009-ben nagyon kiszolgáltatottá váltak a családok: bedőltek a devizahitelek, sokaknak arra sem volt pénzük, hogy új cipőt vegyenek a gyermeküknek. Aztán az új kormánnyal jöttek a kiszámítható családtámogatások. A nagycsaládosok számára ezek közül a legfontosabb a családi adókedvezmény, ez volt az első, hogy figyelembe vettek minket. A következő nagyobb bejelentés a CSOK és a babaváró támogatás volt, mindkettő nagyon sokaknak segített az otthonteremtésben. Lehetőség adódott a fiataloknak elköltözni az albérletből vagy a szülőktől, sokan éltek, és még mindig élnek vele. Szuper intézkedésnek tartom a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét: a pályakezdők bére nagyon alacsony, nehéz is elindulniuk, hitelt sem kapnának sokszor e nélkül. A felmérések szerint százezerrel több gyermek született a családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően.
Hány nagycsalád van ma Magyarországon, hogyan változott a számuk az elmúlt tíz évben?
Egyre több, számuk ma már megközelíti a 300 ezret és ezekben a családokban több mint hétszázezer gyermek nevelkedik. A negyedik gyermekek megszületésében nagy szerepet játszott a négygyermekesek szja-mentessége. Míg a ’70-es ’80-as években a családok inkább két gyermekre rendezkedtek be, addig ma már kétpólusú a modell: nőtt a gyermektelenek, de a nagycsaládosok száma is.
Milyen körülmények között élnek a nagycsaládosok?
Nagyon változó, korábban a jövedelemre U-alakú görbe volt a jellemző: a nagyon tehetősek és a szegényebbek vállaltak nagycsaládot. Ez utóbbi nem mélyszegénységet jelent, egy nagy család tisztes szegénységben is megélhet. Van például egy érdi teológus-pedagógus nagycsaládunk 16 gyermekkel, 30-40 unokával. Nem mondtak nemet a gyerekekre, mindig beosztották a pénzüket. Az U-alakú görbe mára annyiban módosult, hogy nőtt a középosztálybeli nagycsaládosok száma.
Pedig az elmúlt évek történései – járvány, háború, infláció, energiaválság – sem kedveznek a nagycsaládoknak. Kik a legkiszolgáltatottabbak?
Sokat járom a vidéket is, vannak települések, ahol sok a nagyon nehéz körülmények között élő család, Észak-Magyarországon, de másutt is, bőven van még feladat. De sokan vannak olyanok is, akiket nem viselt meg ennyire a helyzet. Összességében a NOE körüli családok közösség szintjén erősebben jöttek ki válságból. Igyekszünk sokat segíteni, most például az élelmiszert termelőkkel fogtunk össze a nagycsaládokért, hogy ne utóbbiak fizessék meg az áruház hasznát, hanem közvetlenül a gazdáktól vásároljanak. Így sikerült például kétszáz forintos kilóáron burgonyát szerezni.
Hogyan hatottak az elmúlt három év csapásai a gyermekvállalási kedvre?
Nem jól, ez látszik a számokon. Többször halljuk, hogy a kormány és a hozzánk hasonló szervezetek feladata, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek. Szerintem ennél többre van szükség, sőt mindenkire szükség van: az 50-60 évesek gyakran elkeseredve mesélik, hogy óva intik a gyerekeiket attól, hogy gyermeket vállaljanak „ebbe a világba”. Azt gondolom, hogy szülőként társadalmi szinten is nagy a felelősségünk: a fiatalokra nézve tudnunk kell azt mondani, hogy „látom benned a családanyát vagy családapát, és segítek. Indulj el az úton, mert ez adja a legtöbb ajándékot!”. A „csak magadra gondolj!”-szemlélet is óriási károkat okoz, hiszen ezzel arra biztatja a saját gyerekeit, hogy öregedjenek meg egyedül. A nagycsalád eszményére mindazonáltal a legnagyobb veszélyt a fogyasztói társadalom maga jelenti, hiszen – mint tudjuk – az ideális fogyasztó ateista, egoista és szingli. Egyre kevésbé elérhetőek a nagyszülői, több generációs példák is, így ma már kevésbé kapnak akkora hangsúlyt a családi értékek.
A NOE egyik feladata, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozóknak a családtámogatások kapcsán is. Mi az, ami Önök szerint változásra szorul jelenleg?
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a legnagyobb civil családszervezetként a kormány stratégiai partnere, ami rendkívül tartalmas és pozitívumokkal teli együttműködést jelent. Ez a partnerség tehát nem egy szlogen, hanem a valóság. Erre a legjobb példa, hogy amikor bejelentették a gáz és a villany árának emelését, a nagycsaládosaink visszajelzéseivel megkerestük Németh Szilárd kormánybiztost, s ennek köszönhetően a nagycsaládosok kedvezményt kaptak. Másik példa, hogy a tűzifa is a mi közbenjárásunkra lett hatósági áras. Nagyon sok támában, sok tárcához kapcsolódunk és érezzük az együttműködő szándékot. A partneri viszonynak köszönhető tehát, hogy a nagycsaládosok érdekei nem sérülnek. Ami a javaslatainkat illeti, több is akad,attól függően min van a fókusz. Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok minél hamarabb vállaljanak gyermeket, akkor az edukáció mellett fontosnak tartom az otthonteremtés – pályakezdő jövedelmi helyzet összehangolását. Számos frissen végzett pályakezdő diplomás döbbent rá arra, ha családot szeretne akkor el kell hagynia azt a pályát, amiért tanult, mert ott a jövedelme (SZJA mentességgel sem) elegendő ahhoz, hogy önállóan elinduljon az életben. Ami a nagycsaládosokat illeti, segítség volna a családi adókedvezményt az inflációhoz igazítani. Továbbá a nagycsaládosok várják a több ízben bejelentett, majd halasztott háromgyermekesek szja-mentességét. Tudjuk: ezeket a támogatásokat mindig az ország gazdasági teljesítményéhez igazítják, vagyis, ha most csak egy-másfél százalékos GDP-növekedés lesz, nem várható el, hogy ebben a pillanatban bővítsék a támogatásokat. Már annak is nagyon örülünk, ha meg tudják védeni azt, ami van. Hiszen az, hogy több mint 180 ezer forint marad havonta a családoknál, hatalmas segítség. Enélkül a középréteg könnyen lecsúszna.
Az állam pár tízezres köztartozások miatt elkezdte visszakérni a 2,5 millió forintos nagycsaládos autótámogatást – írták a lapok hetekkel ezelőtt. Volt, aki emiatt segítségért fordult Önökhöz?
Láttunk visszajelzéseket a közösségi médiában a nagycsaládosgépkocsi-csoportunkban. Több mint húszezren éltek ezzel a kedvezménnyel, ha jól tudom, két-háromszázan voltak érintettek az említett ügyben. Nem ismerem a konkrét eseteket, ezért nem is szeretnék ebben a kérdésben állást foglalni.
Mit üzen a családoknak erre az évre?
Ne féljünk közösséghez csatlakozni, hiszen együtt erősebbek vagyunk, jobban át tudjuk vészelni a válságot, s mindebből erőt merítve képesek leszünk arra, hogy bátorítsuk, támogassuk fiataljainkat, hogy gyermeket vállaljanak. Ne fosszuk meg őket attól, hogy szülővé váljanak.
