Mi visz rá párokat arra, hogy bevállaljanak három vagy annál több gyermeket? Engem mindig az az elv vezérelt, hogy ha egyszer anya leszek, ne csak két gyermekem legyen.
Mivel én a szocialista családmodellben születtem, csak a húgom társaságát élvezhettem, így mindenféleképp szerettem volna, hogy nekem legalább három gyermekem legyen.
Nem azért, mintha a húgom nem kedvelném – hiszen tudom, hogy a testvéri kapcsolat az anya-gyerek kapcsolatot is megelőzi – de aki ismer minket tudja, hogy olyanok vagyunk, mint a tűz és a víz. Nemcsak külsőre nem hasonlítunk, az értékrendünk is fényévekre van egymástól. Gyerekkoromban úgy gondoltam, ha lenne egy öcsém, jobban kiegészítenénk egymás.
Az élet úgy hozta, hogy mikor Sebők Z-vel megismerkedtem és komolyra fordult a dolog, szóba se jött, hogy gyerek(ek) nélkül tervezzünk családot több évre, évtizedre. Nagyon hamar közös kassza, együttélés lett a nagy szerelem vége.
Hamar lettünk szülők – még két éve voltunk csak együtt – de úgy gondoltuk, hamar letudjuk a családalapítást. Mire is várjunk? Nem volt a fejünk felett az álomházunk, az autónk, de reménykedtünk. Volt hol laknunk, volt munkánk és tele voltunk tervekkel. Megszületett „Zsombor”, akit csak az 39. terhességi héten kezdtünk esetleg lánynak gondolni. Mert ugye nekünk csak fiúnk születhet…
Ha újra kezdhetném sem csinálnám másként. Igaz, sok munka és idő a gyermekeim nevelése, terelgetése, de szükségem van rájuk. A „4 B”-ből van egy lelki társam: Bea; van egy házi tündérem, művészem: Bogi; van egy ezermester kisfiam: Balázs és van egy kis ráadás energiabombám: Bíborka.
A kihagyhatatlan pillanatok, melyeket a szülőség nyújt az ember számára, szerintem az élet legszebb ajándékai. És a karrier? Igen, itt a nagycsaládban megcsinálhatod. Lehetsz a legalsó rabszolgából a családod királynője, ügyvezetője. Igaz, ezt a rabszolgasorsot még kicsit javítanom kell, nem értem el a felsővezetői pozíciót minden tekintetben, de 21,5 éve rajta vagyok az ügyön…
Miért is jó a nagycsaládos anya szerep? Van, aki a háztartási munkában segít, mindig van olyan gyermekem, aki az anyák napi rendezvényen, a szülői értekezleten vagy a tanévzárón kellemes perceket szerez. Több gyereknél nagyobb az esély, mintha csak azt az egyet nógatnám, hogy legyél okos, ügyes és a közösségi életben is aktív.
Igaz, így egy-egy gyermekre kevesebb idő jut, de megtanultam (vagyis próbálom tanulni), hogy az a kevés, minőségi idő legyen. A kamasznál is azt a 10-15 percet kell megtalálni, amikor hajlandó a szüleivel beszélni. Remélem, ezt tudom teljesíteni.
A nagycsaládosok hétköznapjait éljük Székesfehérváron, a nagylányok Budapesten és Győrben tanulnak. Egyre nehezebb egy-egy közös programot összehozni, egy-egy fotóra összeállni, de most a héten megpróbáltuk a lehetetlent…!
Sebők Jusztina
Székesfehérvár
