A serdülők étkezési zavarainak hátterében pszichológiai, családi és társadalmi tényezők egyaránt szerepet játszhatnak, ezek között egyre nagyobb szerepet kapnak a közösségi média és az online világ hatásai is. A fiatalok életében, ahol a testi és lelki változások egyaránt jelen vannak, a táplálkozási zavarok nemcsak az étkezési szokásokat, hanem az önértékelést, a társas kapcsolatokat és a pszichológiai jólétet is befolyásolják. Hogyan ismerhetjük fel az étkezési zavart serdülőknél? Miként támogathatjuk őket a gyógyulásban, milyen lépéseket tehetünk szülőként a segítségnyújtásban – ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Az étkezési zavarokról
Az étkezési zavar olyan komplex mentális-egészségügyi problémát jelent, amelynek során az érintettek kóros kapcsolatot alakítanak ki a táplálkozással, az étellel, a testsúlyukkal vagy a testképükkel. Az étkezési zavarok súlyos szövődményekkel, következményekkel járhatnak mind a testi, mind a mentális egészségre nézve, betegségekhez, alultápláltsághoz vagy éppen túlsúlyhoz, illetve kényszeres viselkedéshez, beszűkült tudatállapothoz vezethetnek.
Az Instagram, TikTok, Snapchat, Facebook és egyéb platformok mind hozzájárulnak a globális társadalmi normák és a testképpel kapcsolatos ideálok terjesztéséhez. Az irreális, torzított valóságképek hatására a kamaszban olyan káros gondolatok jelenhetnek meg, hogy ,,ha én nem így nézek ki, akkor kevesebbet érek”, ,,mások vékonyabbak, szebbek nálam, én csúnya, kövér vagyok”, ,,ha nem vagyok vékony, nem vagyok szerethető”.
A leggyakoribb étkezési zavarok:
Anorexia nervosa: az anorexiás személyek extrém diétákkal, ételmegvonással vagy túlzott mozgással próbálják elérni a lehető legkisebb testtömeget. Az érintetteknek nincs betegségtudatuk, így sajnos, a segítségkérés elmulasztása és a szükséges kezelés elmaradása halálos következményekkel járhat a betegek számára.
Bulimia nervosa: a bulimia ciklikus étkezési zavar, amelyre jellemző a túlevés, majd az ezt követő, bűntudatból fakadó „ürítés” különböző módszerekkel, például hánytatással vagy hashajtók használatával (ez a heti egy ürítéstől a napi 10-20 alkalomig is terjedhet). A bulimia nem feltétlenül jár együtt kóros soványsággal, az érintettek akár normál súlyúak vagy túlsúlyosak is lehetnek.
Orthorexia nervosa: az egyik legújabb táplálkozási zavar, amely az egészséges táplálkozásra való beteges törekvéssel jellemezhető. Az érintettek gondolatai a saját speciális étrendjük körül forognak, amelyet megszállott magatartás kísér, ami jelentősen megnehezíti – vagy akár meg is gátolja –, hogy megfelelő mennyiségű ételhez, tápanyaghoz jussanak.
Hogyan ismerhetjük fel, hogy kamaszunk érintett lehet?
A kamaszok étkezési zavara gyakran nehezen felismerhető, mivel a változások fokozatosak lehetnek. A fiatalok sok esetben titkolják a problémáikat vagy racionálisnak tűnő magyarázatot adnak a változásokra, illetve – ahogy fentebb is olvasható – a betegségtudat hiánya meghatározó az evészavarok körében.
Milyen jelek figyelmeztethetnek minket arra, hogy valami nincs rendben?
Változások a táplálkozási szokásokban:
- Az étkezési szokások hirtelen megváltozása, az eddig kedvelt ételek visszautasítása, új (extrém) diéta bevezetése, étkezések kihagyása, az étkezési rend megváltozása.
- Az étkezések körüli fokozott titkolózás, étkezések utáni gyors távozás, túlzott mozgás, aktivitás követi az étkezést.
- Elutasító vagy elkerülő magatartás az eddig fenntartott étkezési szokások vagy a családi étkezések tekintetében.
Testképre való fókuszálás:
- Az eddigiektől eltérően egyre több fókusz kerül a testsúlyra, testalkatra negatív vonatkozásban, még akkor is, ha egészségügyi szempontból ez nem indokolt.
- Túlzott fókuszálás a kalóriákra, a zsír- és szénhidráttartalomra.
- Az egészséges testi működés háttérbe kerül, a vágyott testkép/súly elérése jelentősége nagyobbá válik, mint a test egészséges funkcionalitása.
Érzelmi és pszichológiai jelek:
- Depresszió, szorongás, hangulati ingadozások, alacsony önértékelés, önsértés.
- Szociális visszahúzódás, az eddigi jó barátok és kapcsolatok elhanyagolása.
- A családi kapcsolatokban, beszélgetésekben is megfigyelhető lehet változás: változó beszédtéma, érdektelenség, a kalóriahiány miatt figyelemvesztés, koncentrációhiány, a gondolkodás lassulása, az eddigi érzelemszabályozási rendszer is változhat.
Fizikai jelek:
- Hirtelen fogyás vagy súlynövekedés – az öltözködési stílus megváltozása, szégyenlősség, takargatás.
- Hajhullás, bőrszárazság, az immunrendszer gyengülése miatt gyakoribb betegségek.
- Fáradékonyság, szédülés, energia hiánya.
- Menstruációs ciklus elmaradása (anorexiás nőknél gyakori).
Online jelenlét:
- Az eddigiektől eltérően nagyobb figyelem a fotókra, ahol szerepel, ezeket hosszú ellenőrzés, szerkesztés követi. Elégedetlenség, csalódottság a róla készülő képekkel kapcsolatban.
- A közösségi oldalakon megjelenő képek megszerkesztettek, a valóságtól eltérő képeket használ vagy egyáltalán nem használ magáról képet, törli őket.
- Gyakori kritikus megjegyzések a saját fotóira, testére, súlyára, látszólag elkeseredett, elégedetlen, szorongó.
Amennyiben a felsorolt tünetek közül több markáns jelet észlelünk, érdemes szakemberhez fordulni, hogy kivizsgálásra kerüljön sor. Fontos kiemelni, hogy egyre többen érintettek étkezéssel kapcsolatos problémákkal, azonban nem minden tünetegyüttes jár együtt diagnózis meghatározásával. Ezt szubklinikai érintettségnek nevezzük, ami azt jelenti, hogy bár a diagnosztikai feltételeknek nem tesz eleget, azonban a táplálkozással, evéssel való kapcsolat sérült, amivel feltétlenül érdemes és fontos foglalkozni.
Hogyan támogathatjuk kamaszunkat szülőként?
A szülőknek nélkülözhetetlen szerepük van az étkezési zavarok megelőzésében, felismerésében, a legfontosabb azonban a megfelelő segítség megtalálása és biztosítása.
Szülőként fontos példát mutatni és beszélni a diétás kultúra veszélyeiről, érdemes a fiatalt arra ösztönözni, hogy az egészséges életmód követésére koncentráljon. Az önelfogadás és a pozitív testkép kialakítása sokkal fontosabb, mint kizárólag a külalakra való fókuszálás, így a belső értékek, a teljesítmény és a stabil személyiség elismerése kapjon hangsúlyt.
Empátia és megértés
Fontos, hogy elkerüljük az ítélkezést és a kritikát. Az étkezési zavar nem egy rossz szokás, hanem súlyos pszichológiai probléma, ami mögött mélyebb érzelmi probléma, fájdalom és szorongás állhat. Így a családi étkezések során fontos odafigyelni, hogy miként fogalmazunk, hiszen a természetes, szeretetteli mondatok másként hathatnak: ,,Miért nem eszel még egy tányérral?”, ,,Úgy lefogytál, valami baj van?”, ,,A kedvencedet főztem, régen ezt szeretted”. Különösen figyeljünk oda, hogy milyen érzéseket váltunk ki, beszéljük meg türelmesen, szeretettel, ha látjuk, hogy valamit másként értett, mint ahogy azt eredetileg szántuk.
Családi étkezések
Igyekezzünk természetes és támogató környezetet biztosítani, ahol a fiatal nem érzi magát kényszerítve. Az étkezés legyen közösségi élmény, ahol nem a mennyiségi vagy minőségi aspektusok a fontosak, hanem a közös élmények és az egészséges étkezési szokások kialakítása. Vegyük figyelembe, hogy az evéssel való kapcsolata sérült, így számára az alapvetően örömteli, finom falatok elfogyasztása nem azt váltják ki, amit eddig. Az étkezéssel való kapcsolatnak a helyreállítása szakemberrel együttműködve is hosszabb időt vesz igénybe.
Tudatosítsd a határaid
Amennyiben úgy érzed, hogy a gyermeked problémája túlnőtt azon, amit otthon megoldhatsz, kérj segítséget.
A pszichológus segíthet az érzelmi problémák feltárásában, kezelésében, viszont a diagnózisalkotáshoz, az egészségi állapot megtartásához elkerülhetetlen az orvosi segítség, míg a táplálkozási szakember a helyes táplálkozás és étkezési szokások kialakításában fog segíteni. Ezenkívül a csoportos terápia, relaxációs technikák, a támogató közösség is hatékony lehet a gyógyulásban, a stressz és a szorongás megfelelő kezelésében.
Kisfaludy Lilla
pszichológus
(A cikk a NOE Levelek 374-375. számában jelent meg.)
