Sokan kerülnek olyan nehéz helyzetbe a jelenlegi vírushelyzet során, hogy – bár a munkahelyük szerencsés esetben nem szűnt meg -, ők maguk valamilyen járványügyi okból egy ideig fizikálisan nem mehetnek be munkavégzésük helyszínére, viszont sajnálatos módon a munkájuk jellege vagy egyéb körülmények miatt nem tudnak otthonról dolgozni. Ez az a helyzet, amit célszerű lenne minél inkább elkerülni, és egyfajta „home office” megoldást találni, mert különben alapvetően sem bérre, sem egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak.
Miért jó megoldás a home office-ra való törekvés, munkavállalói szempontból?
Számos munkáltatót értesített munkavállalója arról, hogy a hatóság vele szemben karantént rendelt el. Egyes esetekben pedig a munkáltató maga kötelezte dolgozóit arra, hogy külföldről való hazaérkezés után két hétig maradjanak otthon. Sőt, még olyan szabályozásról is lehet hallani, hogy akinek a háztartásában élő családtagja, vagy vele közvetlenül érintkező ismerőse pozitív COVID-19-teszteredménnyel rendelkezik, akkor az a munkavállaló is kötelezhető volt arra, hogy két hétig házi karanténban távol maradjon a munkahelyétől.
Jogi szakértők vizsgálták, hogy ilyen esetben mi történik a munkavállaló bérezésével és a társadalombiztosítási ellátásokkal. A szakértők egyetértettek abban, hogy a hatályos jogi szabályozás nagyon eltérő lehetőségeket nyújt.
Ahol van lehetőség a munka otthoni elvégzésére, mert a technikai és egyéb feltételek adottak, ott a munkavállaló továbbra is el tudja látni a feladatát, és ennek megfelelően teljes egészében megkaphatja a bérét.
Jár-e fizetés vagy táppénz az otthon maradó szülőnek Covid-járvány idején?
Mit mond a munkajog, ha az iskola úgy rendelkezik, hogy a legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet a gyermek az iskolai közösségbe huzamosabb ideig (akár 10-14 napig)?
Ha kiskorú az iskolás gyermek, akkor a munkavállaló különös méltánylást érdemlő családi, személyi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ez azonban azt is jelenti, hogy erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.
Az iskolai megbetegedés nem minden eseteben jelenti azt, hogy a házi gyermekorvos szerint is beteg a gyermek. Ha az orvos is úgy ítéli, akkor 12 éves korig a gyermek jogán a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható, s gyermekápolási táppénzt kaphat.
Amennyiben a gyermekorvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza a közösségbe, vagy a gyermek 12 évnél idősebb, akkor a szülő sem lehet keresőképtelen állományban. Ilyenkor a munkavállaló – ha otthoni munkavégzéssel vagy szabadsággal kiváltható a felügyeleti időszak -, akkor ehhez célszerű folyamodni. Ha nem, akkor mentesül a munkavégzés alól ugyan, de nem kaphat sem díjazást, sem táppénzt. Sőt, mivel ez alatt szünetelni fog a tb-jogviszonya, köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét.
Gyakori könnyítés, hogy egyes cégek, munkáltatók és iskolák lehetővé teszik, hogy a karantén rövidebb lehessen negatív teszteredmény bemutatása esetén. Ez rendszerint mindkét fél veszteségeit mérsékli.
Főszabály szerint, a hatósági(házi) karantén-kötelezettség lerövidítéséhez elengedhetetlen PCR-tesztet az érintett magánszemély köteles finanszírozni.
Általánosságban a munkáltatónak joga, de nem feltétlenül kötelessége átvállalni a tesztek költségeit. Azon esetekben, amikor a karantén időszak lerövidítése a munkáltató érdeke miatt szükséges, a tesztek költségeit is a munkáltató szokta fizetni.
Mindkét oldal számára kedvezőbb lehet, ha a felek arra törekednek, hogy az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára biztosítsák, vagy a munkavállalót e kényszerű távollétének tartamára megfelelő juttatással és a biztosítása fenntartásával segíti.
Amikor azonban bármilyen okból nem tud a munkavállaló az otthonából munkát végezni, akár a hatóság, akár a munkáltató által elrendelt vagy esetleg az „önként vállalt” házi karantén miatt, akkor sajnos valóban nem jár se bér, se táppénz. Erre az esetre első sorban főszabály, hogy a „maradék szabadság” kiadását kell alkalmazni. Ha ez nem megvalósítható, akkor a felek megállapodása alapján úgymond „mentesülhet” a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére, azonban a mentesülés időtartalmára a munkajog szabályai szerint nem jár munkabér.
A jelenlegi járványhelyzetben a külföldről történő hazautazás után előírt házi karantén időszaka a társadalombiztosítás szempontjából nem minősül keresőképtelenségnek, ezért a munkavállalónak se a munkabér, se a társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) nem jár. Sőt, a biztosítás szünetelésére való tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi járulék összegét, mely 2021-ben havi 8.000 Ft (napi 270 Ft).
Ezt a járulékfizetést a munkáltató átvállalhatja, ám erre nem kötelezhető. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésre kerül, a munkavállaló továbbra is jogosult marad az orvosi ellátásra.
További lehetőség az is, hogy a munkáltató úgy dönt, teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet munkavállalója számára a karantén idején. Ekkor a munkavállaló biztosítotti jogviszonya folyamatos marad, egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. Ilyenkor hiába alacsonyabb esetleg a bére a minimálbérnél, a járulékalapja is a tényleges bérének a minimálbérhez viszonyított százaléka lesz. Családi kedvezményre jogosult munkavállaló – az eltartott gyermekei számától és a bére nagyságától függően – akár teljes mértékben is mentesülhet a bruttó béréből levonandó járulékok és jövedelemadó megfizetése alól.
Ha a munkavállaló karanténba kerülésének oka, hogy fertőzött személlyel érintkezett, akkor ezalatt keresőképtelenné válik és részére táppénz jár. A munkajog szabályai szerint ilyenkor a munkáltatóját sem terheli a betegszabadság költsége.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a változatos szabályok ellenére, könnyen kerülhetnek a munkavállalók olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem táppénzre nem lesznek jogosultak, ezért érdemes személyes egyeztetést kezdeményezni a munkáltatóval, ahogyan erre a kormányzati kommunikáció is felhívta a munkavállalók figyelmét.
Minél jobb egészséget, és méltányos lehetőségeket kívánunk ebben a nehéz időszakban minden kedves NOE-s munkavállalónak!
dr. Tóth Brigitta
