Gyermek születésénél melyik ellátást válasszuk?

• Várandós nő táppénze, gyermekápolási táppénz
• Csecsemőgondozási díj - CSED
• Gyermekgondozási díj – GYED
• Örökbefogadói díj - ÖFD
• Gyermekgondozást segítő ellátás - GYES
• Gyermeknevelési támogatás - GYET

Ha több ellátásra jogosultak a szülők, érdemes átgondolni, melyik ellátást válasszák és melyik szülő részesüljön benne?

A várandós nő a táppénzre, nagyobb gyermeke után járó CSED-re, ÖFD-re, GYED-re, GYES-re, GYET-re való jogosultság fennállása alatt választhat az egyes ellátások között.

Ha jelenleg folyósítanak a szülő részére ellátást, és úgy látja, hogy egy másik ellátás előnyösebb lenne, akkor a választott másik ellátásra való jogosultságot a megjelölt időponttól kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek már ekkortól fennállnak. Az új ellátást a korábbi ellátás megszüntetését követő naptól lehet folyósítani.

Ha egy munkaviszony alapján jár több ellátás és az első gyermek születik

A várandós nő veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen van, mert nem tudja a munkáját ellátni, de a szülés várható idejét megelőzően 28 nappal már elkezdheti a csecsemőgondozási díjat is. A táppénz mértéke 50 vagy 60 %-os mértékű, viszont a CSED 100 %-os mértékű, így előnyösebb azt igényelni. Figyelni kell azonban arra, hogy a gyermek születése napját megelőző két évben van-e 365 nap jogszerző ideje. Ha ugyanis ezt az időt csak később szerzi meg, de még a gyermek születése előtt, akkor csak azzal a nappal nyílik meg a jogosultsága a CSED-re.

Ha megszületett a gyerek, akkor a születése napjától jár a GYES, mivel ez jelenleg csekély összegű (28.500 Ft, ebből még nyugdíjjárulékot is vonnak 10 %-ot, így 25.650 Ft, amit folyósítanak), aki jogosult CSED-re a legtöbb esetben ennél nagyobb összeget kap, így azt választja.

A CSED igénybevétele mellett lehet munkát végezni a gyermek születését követő 91. naptól, azzal, hogy ilyenkor a CSED 70 %-os mértékben kerül folyósításra. A CSED melletti munkavégzéskor egy esetleges saját betegség vagy a gyermek betegsége esetén jár a táppénz, gyermekápolási táppénz, de ilyenkor választani kell a táppénz és a CSED között. Érdemes kiszámoltatni, hogy a 70 %-os mértékű CSED, vagy az 50-60 %-os mértékű táppénz az előnyösebb. Akkor lesz előnyösebb a táppénz, ha a CSED-et egy kisebb jövedelem alapján számolták ki, és a CSED melletti munkavégzésből magasabb jövedelem származik.

Amennyiben a szülő GYED-ben, GYES-ben részesül és úgy vállal munkát, akkor akár ő beteg, akár a gyermek, jár részére a táppénz vagy gyermekápolási táppénz. Ilyenkor nem kell választania a GYES és a táppénz között, mind a kettő jár.

Az apa milyen ellátásra szerezhet jogosultságot?

Alapszabály, hogy ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő és csak egy ellátást vehet igénybe.

Ha az anya és az apa a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, CSED-re, ÖFD-re, GYED-re, valamint GYES-re, GYET-re, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.

Kivétel ez alól a gyermekápolási táppénz, amelyet bármelyik szülő igénybe veheti, függetlenül attól, hogy ugyanazon gyermek jogán a másik szülő már részesül valamilyen ellátásban. Ha az anya GYED-et kap a gyermek után, és mellette dolgozik, akkor, ha a gyermek beteg lesz, az anya vagy az apa a gyermekkel GYÁP-ot vehet igénybe.

A GYED-et ugyanazon gyermek után azonban csak egyik szülő veheti igénybe. Így ha az apa jogosultságot szerez GYED-re (a gyermek születését megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap jogosító idővel és biztosított), akkor az anyának le kell mondania a GYED-et. Az apa csak az anya részére folyósított CSED lejártát követő naptól igényelheti a GYED-et. Ha az anya nem jogosult GYED-re és a gyermek születése napjától GYES-t kap, akkor az apa a gyermek születését követő 169. naptól igényelheti a GYED-et, ilyenkor az anyának le kell mondania a GYES-ről.

Az apa részére folyósított GYED előnye, hátránya

Elsődleges előnye az, ha így magasabb összegű bevételhez jut a család.

Hátránya: Ha azonban az anya nem áll munkába, hanem továbbra is ő neveli otthon a gyermeket, akkor bár munkajogilag igazolt a távolléte, de egészségügyi szolgáltatásra csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével lesz jogosult, mivel ilyenkor szünetel a biztosítása.

Újabb baba vállalása esetén át kell gondolni, hogy a CSED-re való jogosultságot hogyan befolyásolja ez a döntésük. Hiszen a következő gyermek esetén is vizsgálni kell, hogy a születését megelőző két éven belül az anya szerzett-e 365 nap jogosító időt?

Több gyermek esetén milyen ellátás és melyik szülőnek jár?

Az anya vagy az apa a különböző korú gyermekei jogán a táppénzt, a CSED-et, az ÖFD-t, a GYED-et és GYES-t egyidejűleg is igénybe veheti. Ha egy újabb gyermek születik a családba, akkor az idősebb gyermek után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, és emellett a fiatalabb gyermek jogán járó ellátást is megkaphatja ugyanaz a szülő.

Ha az anya GYED-ben, GYES-ben részesül a nagyobb gyermeke/i után, és az ellátás folyósítása alatt megszületik a következő gyermeke, akkor az előző gyermek/ek után továbbra is folyósításra kerül a GYED vagy GYES, míg a most született gyermekére tekintettel a CSED, ennek lejártát követően pedig a GYED és a GYES is megilleti. Az ellátások között nem kell választania, mivel a gyermekek különböző korúak.

A gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. Ha a nagyobb gyermek után az apa részesül GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben, akkor azt le kell mondania ahhoz, hogy az anya megkaphassa a várandóssága alatt a táppénz, majd a CSED-et, GYED-et, GYES-t.  Ilyen esetben az anya részére kell megigényelni a nagyobb gyermekek utána járó ellátást.

Figyelni kell rá, hogy az anya ellátásra való jogosultságát megelőző nappal időben mondják le az apa ellátását, mert különben jogalap nélküli kifizetés keletkezik, amelyet, ha több havi ellátásról van szó, nehézkes egy összegben visszafizetni. Részletfizetési kérelmet lehet benyújtani ilyen esetben, ha csak több részletben tudják visszafizetni az ellátást.

Ha nem sikerült időben eldönteni, hogy kinél kedvezőbb az ellátás igénybevétele, és emiatt több hónapra visszamenőleg igénylik a magasabb összegű ellátást, akkor a korábbi ellátás összegét be lehet tudni az újonnan megállapított ellátás összegébe. Erről nyilatkoznia kell mindkét szülőnek.

Elévülés

Az ellátások közötti választásnál is figyelni kell a visszamenőleg időszakra történő igénylésre. Az egészségbiztosítási ellátások – CSED, GYED, ÖFD – hat hónapra visszamenőleg igényelhetők. A GYES, GYET csak két hónapra visszamenőlegesen igényelhető.