Értékek
Megtiszteltetés számomra, hogy felkérést kaptam: A NOE honlapján olvasható Üzenetek rovatba írjak néhány gondolatot!
Egyedüli gyermekként nőttem fel egy olyan környéken és korban, ahol és amikor nem voltak kiemelkedő társadalmi és anyagi különbségek. A családban és az ismeretségi körben nem voltak gazdagok, de senkit nem fenyegetett az éhenhalás, vagy a kilakoltatás veszélye. A barátaimmal olyan szoros volt a kapcsolat, mintha testvérek lettünk volna. Nyugalomban és szeretetben éltünk.
A mai világ idegen számomra. Ennek ellenére úgy élünk, ahogy gyermekként is szerettem élni: átlagos munkával, a megélhetéshez szükséges jövedelemmel. Barátaink és ismerőseink gyakran a fejünkhöz vágták, hogy sokkal többre lennénk képesek, miért nem akarunk többet?!
18 évesen még nem tudtam elképzelni, milyen lehet egy gyermeket felnevelni? Babalátogatáskor mindig a háttérben maradtam, nem értettem a lelkesedést. 24 évesen érkezett első gyermekünk, aki a Krisztián nevet kapta. 3 év elmúltával Tamás, majd újabb 3 év és Balázs követte. Mindhárom érkezésénél jelen voltam. Az első pillanattól fogva apának éreztem magam. Igazi család lettünk. Párommal igyekszünk úgy nevelni őket, hogy az általunk preferált értékeket hordozzák.
Munkámból adódóan számos olyan embert ismertem meg, akik igen magas társadalmi pozíciót töltenek be: egyetemi tanárok, politikusok, jómódú vállalkozók. Egytől-egyig irigylésre méltó emberek. Vajon mi hajtja őket, mit szeretnének még elérni? Mitől lennének boldogok? Nehéz megfogalmazni, de bizonyára egy másik értékrend szerint nem lehet a végére érni az elvárásokkal, kihívásokkal és igényekkel teli világban. Nem ők a példaképeim.
Bizonyára hallottatok dr Laliról, a bohócdoktorról. Talán kevesen tudják, hogy Ő (így, nagy betűvel) komoly karrierről mondott le azért, hogy súlyos beteg gyermekek és szüleik számára nyújtson vigaszt. Nem tudom, hogy képes ennyi idő után ezt a nemes feladatot így ellátni, de biztos, hogy ez az igazi küldetés!
Elismerés: amikor kamasz gyermeked kikéri a véleményed. Amikor munka után párod egy öleléssel vár. Család, szeretet és tisztelet. Ezek a boldogsághoz vezető út elengedhetetlen kellékei…
Nyers György
Komló
"A család az emberi együttélés csodás találmánya, a társadalom alapja. A családban születnek a legfontosabb szeretetkapcsolatok. A legfőbb jellemzője az ÉN helyett a MI elfogadása: a te gondod az én gondom, a te örömöd az én örömöm is. Egymás elviselése a szeretetben. Feltétele a folyamatos, a gondoskodó figyelem, amely sokféle módon veszi körül azokat, akik együtt élnek." (Gelencsér Katalin)
